November 2., délelőtt 11 óra, 9 fok. Úgy döntök, elmotorozok a Lázbérci-víztározóhoz. Melegítő nadrág, bélelt dzsekis nadrág, két zokni, egy vékony és két vastag pulóver, vastag téli kabát. A legfelső pulóver galléros, így az állam elé tudom húzni. Zárt plexis bukó, kesztyű, vastag sportcipő. Elindulok Izra felé, de már most fázik az arcom, besüvít a szél a sisak alá. Kellett volna még egy sál az orrom elé. Na de mindegy, fojtatom az utam. Több autó is áll az út mellett, ahogy haladok felfelé a völgyben. Megállok a tetőn egy kicsit felmelegedni. Szépen haladok 40-es tempóval harmadikban az emelkedő útszakaszon. Kiérek a tetőre és megállok egy kicsit felmelegedni.

Szépen letakarítottam a motort, tetszik. Rövid pihenő után tovább indulok le a völgybe.Első rúgásra életre kel a gépezet. A rövid lejtő és néhány kanyar után ez fogad.

Hosszas gondolkodás, és nézelődés után úgy döntök visszafordulok. Nem sarazom össze a szépen letakarított gépet. Leérve a főúthoz elfordulok balra, Borsodnádasd felé, nem megyek még haza. Meghúzattam a gépet egy kicsit a Hadi-úton.

Az egyik kanyarban lövök egy jól sikerült képet.

És még egyet...

Jó volt itt kicsit meghúzatni a gépet 55-60-as tempóval. Kár lett volna ezt kihagyni, bár nem erre indultam, de az időjárás erre vezérelt. Na most már indulok haza, hideg van. Vár az ebéd...